Szakdolgozat formai követelmények

Ha azt gondolod, hogy a szakdolgozatnál csak a tartalom számít, sajnos csalódnod kell. A formai követelmények be nem tartása miatt rengeteg hallgató kap visszadobott dolgozatot, vagy veszít el értékes pontokat az értékelésen. Tudom, tudom – fárasztónak tűnik minden egyes margót és betűméretet figyelni, miközben a tartalomra kellene koncentrálnod. De hidd el, ha egyszer beállítod helyesen a formázást, utána már nem kell vele foglalkoznod, és rengeteg stressztől kíméled meg magad.

Ebben a cikkben végigvezetlek mindenen, amit a formai követelményekről tudnod kell. Nem csak felsorolom a szabályokat, hanem elmagyarázom, miért fontosak, és hogyan állítsd be őket a Word-ben vagy LaTeX-ben. A cikk végére úgy fogod érezni, hogy a formázás már nem egy rémálom, hanem egyszerű, mechanikus feladat.

Miért olyan fontosak a formai követelmények?

Mielőtt belevágnánk a konkrét szabályokba, beszéljünk arról, miért van ennek egyáltalán jelentősége. Sokan gondolják, hogy ez csak bürokratikus akadékoskodás, de valójában ennél többről van szó.

Egységesség és professzionalizmus

Az egyetemek azért határoznak meg egységes formai követelményeket, mert ezzel biztosítják, hogy minden dolgozat ugyanolyan keretek között készüljön el. Ez nem csak az értékelést teszi objektívabbá, hanem azt is jelzi, hogy a hallgató képes betartani a szakmai normákat. A valós életben is számtalan helyzet lesz, amikor megadott formátumban kell dokumentumokat készítened – legyen az üzleti jelentés, pályázat vagy tudományos publikáció.

Olvashatóság és navigálhatóság

A formai követelmények célja az is, hogy a dolgozat könnyen olvasható és navigálható legyen. A megfelelő sortávolság, margók és betűméret nem véletlenül alakult ki – ezek együttesen biztosítják, hogy a szöveg ne legyen túl zsúfolt, és az olvasó könnyen tudjon haladni a tartalomban. A jól strukturált tartalomjegyzék és az egyértelmű címsorok pedig segítenek az adott részek gyors megtalálásában.

Pontlevonás elkerülése

Legyünk őszinték: a formai hibák könnyen észrevehetők, és sok bíráló szigorúan veszi őket. Egyes egyetemeken a formai követelmények akár 10-15%-ot is számíthatnak az összértékelésből. Tehát ha a tartalmad kifogástalan, de a formázásod kaotikus, értékes pontokat veszíthetsz.

Általános formai követelmények részletesen

Most nézzük meg részletesen az általánosan elvárt formai követelményeket. Fontos megjegyezni, hogy ezek irányelvek – minden egyetemnek, sőt, néha szakonként is lehetnek eltérő előírásai. Mindig nézd meg a saját intézményed és tanszéked aktuális útmutatóját!

Betűtípus és betűméret

A Times New Roman a legelterjedtebb választás, de néhány intézmény elfogadja az Arial-t, Calibri-t vagy más serif/sans-serif betűtípusokat is. A lényeg, hogy legyen jól olvasható és professzionális megjelenésű. Kerüld a díszes, nehezen olvasható fontokat!

A 12 pontos betűméret a törzsszöveghez ideális. Ennél kisebb már nehezen olvasható, nagyobb pedig túl kevés tartalmat enged oldalanként. A címsorokhoz természetesen használhatsz nagyobb méretet:

Margók beállítása

A bal oldali margó általában szélesebb (3-3,5 cm), mert itt lesz a kötés, és ez biztosítja, hogy a szöveg ne essen a gerinc alá. A többi margó jellemzően 2,5 cm. Néhány egyetem egységes 2,5 cm-es margót ír elő minden oldalon – mindig ellenőrizd az előírásokat!

Sortávolság és bekezdések

Az 1,5-ös sortávolság a leggyakoribb előírás. Ez elegendő teret hagy a sorok között, hogy a szöveg légies legyen, de nem pazarolja feleslegesen a helyet. Egyes egyetemek dupla (2,0) sortávolságot írnak elő – ez inkább az angolszász hagyomány része.

A bekezdések jelölésére két módszer létezik:

• Behúzással: A bekezdés első sora 1,25 cm-rel beljebb kezdődik, nincs üres sor a bekezdések között
• Üres sorral: Nincs behúzás, de a bekezdések között egy üres sor van

Válaszd azt, amit az egyetemed előír, és használd következetesen az egész dolgozatban! A kettő keverése zűrzavaros megjelenést eredményez.

Oldalszámozás és fejlécek

Az oldalszámozás egyszerűnek tűnik, de sokak számára meglepően problémás. A kulcs az, hogy a különböző részeket (címlap, tartalomjegyzék, törzs) külön kezeld.

Oldalszámozás szabályai

Az oldalszám pozíciója általában az oldal alján középen vagy jobb oldalon van. Egyes egyetemek a felső jobb sarokban helyezik el.

Élőfej és élőláb

Néhány egyetem előírja, hogy az élőfejben szerepeljen a fejezet címe vagy a dolgozat rövidített címe. Ez segíti az olvasót a navigációban. Az élőláb általában az oldalszámot tartalmazza.

Ha az élőfejben a fejezet címét használod, figyelj arra, hogy páros és páratlan oldalakon eltérő tartalom jelenjen meg (ez a "tükrözött élőfej" beállítás).

Címsorok és tartalomjegyzék

Címsorok számozása

A címsorok számozása hierarchikus rendszert követ. Ez segíti a dolgozat strukturálását és a hivatkozást is könnyebbé teszi.

Fontos szabályok:

• Csak a Bevezetéstől az Összefoglalásig számozd a fejezeteket
• Az Irodalomjegyzék és Mellékletek általában számozatlanok
• Ne használj négynél több szintet (pl. 1.2.3.4. már túl mély)
• Ha van 2.1., legyen legalább 2.2. is – ne használj egyetlen alfejezetet

Automatikus tartalomjegyzék

SOHA ne készíts kézi tartalomjegyzéket! Ha a Word-ben megfelelően használod a Stílusokat (Heading 1, Heading 2, stb.), automatikusan generálhatsz tartalomjegyzéket, ami mindig naprakész lesz.

A tartalomjegyzék formátuma:

• A címek bal oldalon, az oldalszámok jobb oldalon
• Pontozás (leader) a cím és az oldalszám között
• A hierarchia szintjei behúzással jelezve
• Általában 3 szintig szokás megjeleníteni

Táblázatok és ábrák formai követelményei

A táblázatok és ábrák külön figyelmet igényelnek. Nem elég beilleszteni őket – megfelelően formázni és felirattal ellátni is kell.

Táblázatok formázása

Példa egy helyesen feliratozott táblázatra:

Ábrák formázása

Az ábrák (diagramok, grafikonok, képek, térképek) hasonló szabályokat követnek, de egy fontos különbséggel: a felirat az ábra ALATT van.

Táblázat- és ábrajegyzék

Ha a dolgozatodban 5-nél több táblázat vagy ábra van, készíts külön jegyzéket. Ez általában a tartalomjegyzék után következik.

Irodalomjegyzék formázása

Az irodalomjegyzék az egyik legkritikusabb rész a formázás szempontjából. Minden egyes hivatkozásnak pontosan a megadott stílusnak megfelelően kell kinéznie.

Általános szabályok

• Ábécé sorrendben a szerző vezetékneve szerint
• Ha nincs szerző, a cím első szava alapján
• Függő behúzás (hanging indent): 1,25 cm a második sortól
• Egyszeres sortávolság a hivatkozáson belül
• 6 pt térköz a hivatkozások között

APA 7 formátum (leggyakoribb)

A leggyakoribb formai hibák

Évek tapasztalata alapján ezek azok a hibák, amiket a legtöbb hallgató elkövet:

Word vs. LaTeX – melyiket válaszd?

Két fő eszköz áll rendelkezésedre a szakdolgozat készítéséhez: Microsoft Word és LaTeX. Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai.

Általános szabály: Ha társadalomtudományi területen írsz, és nincs sok képlet, a Word teljesen megfelel. Ha műszaki, természettudományi területen dolgozol, és sok matematikai képleted van, érdemes lehet LaTeX-et tanulni. Sok egyetem biztosít LaTeX sablont is!

Praktikus Word tippek

Végső ellenőrzési lista

Leadás előtt futtasd végig ezt a listát:

Összefoglalás

A formai követelmények betartása nem bonyolult – csak odafigyelést és következetességet igényel. Ha az elején megfelelően beállítod a dokumentumot, és használod a Word automatikus funkcióit (stílusok, tartalomjegyzék, oldalszámozás), a formázás szinte magától megy.

Ne feledd a legfontosabb szabályt: mindig nézd meg a saját egyetemed és tanszéked aktuális formai útmutatóját! Az itt leírtak általános irányelvek, de az intézményed előírásai elsőbbséget élveznek.

A formázással kapcsolatos befektetett idő megtérül: professzionális megjelenésű dolgozattal lépsz a bírálók elé, és elkerülöd a felesleges pontlevonásokat. Egy jól formázott dolgozat már első ránézésre is azt sugallja, hogy gondos, precíz munkát végeztél.

Ha még van kérdésed a formai követelményekkel kapcsolatban, nyugodtan nézz körül az egyetemed honlapján, vagy kérdezd meg a konzulensedet. Jobb előre tisztázni, mint utólag javítani! 📝