Mik a formai követelmények egy szakdolgozatnál?

Ha már megírtuk a szakdolgozatunkat, végső levezetésként kezdjünk bele a formai megszerkesztésének.

Az elektronikus változaton kívül nyomtatott formában is le kell adni.

Azonban, egy "pozitívum" volt a Covid hatására, hogy sok egyetemen a bevezetett online oktatás miatt már nem mindenhol kötelezik a diákokat arra, hogy kinyomtassák és beköttessék a szakdolgozatukat.

Azonban, hogy semmilyen esetet se hagyjunk ki, most feltételezzük azt, hogy a nyomtatást és a beköttetést is végig kell járni.

Elsősorban tisztázzuk le, hogy most egy konkrét egyetem követelménye alapján megyünk végig, de más egyetemeken lehet eltérés, ezért nézz utána hogy a te iskoládban pontosan mi az elvárás.

Kezdjük a formai tagolásokkal:

1. Cím
2. Tartalomjegyzék
3. Bevezetés, Hipotézisek
4. Szakirodalom feldolgozás
5. Saját rész kidolgozása: a vizsgálatok anyaga és módszere
6. Vizsgálati eredmények és azok értékelése
7. Következtetések, javaslatok
8. Összefoglalás, befejezés
9. Irodalomjegyzék, bibliográfia
10. Mellékletek, függelékek

Külső borító:

• Fekete színű, keménykötésű műbőr legyen
• Mérete: 21,5 cm X 30,5 cm
• Felirat (aranyozott betűkkel):
  • középen: SZAKDOLGOZAT
  • bal felső sarok: egyetem neve
  • jobb alsó sarok: szerző (Te) neve, egyetem városa és a készítés évszám

Belső címlap feliratai:

• bal felül: Az oktatási intézmény pontos megnevezése (székhely és szak is)
• középen: neved, alá a dolgozat címe
• jobb alsó sarok: témavezető(k) neve, alá titulus, alá a munkahelye

A szakdolgozat terjedelme:

A szakdolgozat teljes terjedelme képzési formánként változhat:

• alapképzés/Bsc: kb. 40.000 - 80.000 karakterig, tehát minimum 40 - 70 oldalig (±10%)
• mesterképzés/Msc: kb. 70.000 - 90.000 karakterig, 50-80 oldalig (±10%)

Nyugodtan tehetsz be ábrákat és táblázatokat is, azonban arra figyelj, hogy a dolgozat egész terjedelmének maximum a 15%-át tölthetik csak ki.

Nyomtatott szöveg megjelenése:

• Times New Roman CE betűtípussal
• 12-es betűmérettel
• másfeles (1,5 p.) sortávolság
• sorkizárás
• margóbeállítás:felső-alsó: 2,5 cm jobb oldal: 2,5 cm bal margó: 3 cm(a köttetés miatt baloldalon + 0,5 cm-t rákell számolni, ezért lesz több mint a többi)

Oldalak számozása: arab számozással, lent, jobb oldalon

Nyomtatás: A/4-es irodapapír, EGYoldalas nyomtatás

Érdemes az egyes fejezetek, alfejezetek megkülönböztetése érdekében sorkihagyással, más betűmérettel megjeleníteni a (fejezet) címeket.

A szemléltető anyagok formai elvárásai:

A dolgozatodat tartalmilag és esztétikailag is fel tudod dobni táblázatokkal, ábrákkal, grafikonokkal, diagramokkal, fényképekkel stb.

De ehhez minden grafikont, táblát, ábrát és egyebeket címmel és sorszámmal kell ellátnunk.

Arra érdemes figyelni, hogy a beillesztett képek, ábrák, diagramok, táblázatok stb mérete nem haladhatja meg az oldalméret 50%-át.

Nagyobb mennyiségű táblázat, diagram, stb. alkalmazása esetén célszerű ezekről külön ábrajegyzéket készíteni.

Most pedig kicsit részletezzük, hogy milyen turpiszságokkal tusdod feldobni a szakdogádat. ⬇️

1. Táblázatok szerkesztése

Ha szeretnéd, hogy a számszerű adatok jobban áttekinthetőek legyenek akkor rendezd őket táblázatokba.

A táblázatok legyenek logikusak, áttekinthetőek, és ne felejtsük el, hogy nekik is sorszámot és elnevezést kell adni, a táblázat alján pedig illik megjelölni az adatok forrását.

Ha már táblázatot illesztünk be, érdemes egy oldalra besűríteni és nem szét szeparálni.

Mértékegységet sose hagyjuk le, különben jönnek a tipikus matek tanáros megjegyzések "..és mi az? Egy zsák krumpli" 🙃

A táblázatok szerkesztésénél figyeljünk arra, hogy melyik szerkesztési forma adja vissza legjobban az abban megjelenített adatok jellegét.

A táblázatok és ábrák egységes formátumban legyenek a végén.

2. Diagramok, grafikonok szerkesztése

Ha az adatfeldolgozás eredményeit, az időbeli változásokat és az összefüggéseket szeretnéd minél látványosabbá tenni, akkor használj bátran diagrammokat, grafikonokat.

A szerkesztésnél vegyük figyelembe, hogy az adatok és az összefüggések ábrázolásához melyik diagramtípus (kör-, oszlop-, sáv-, vonaldiagram), grafikon formátum illik hozzá a legjobban.

Az adatfeldolgozás, a statisztikai módszerek alkalmazása és egyéb bonyolultnál bonyolultabb számítások elvégzéséhez például az Excel vagy akár az SPSS is segítségedre lehet.

Plusz ezekkel a programokkal könnyen lehet diagrammot és grafikont is szerkeszteni.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy ábráink, táblázataink, diagramjaink akkor lesznek igazán hasznosak, ha a bennük lévő adatokat elemezzük és felhasználjuk, szövegbe utalást teszünk rá.

3. Egyéb ábrák, képek felhasználása

A szakdolgozat ábrái lehetnek saját szerkesztésű műszaki rajzok, vázlatok, folyamatábrák, rajzok, fényképek, térképek, vagy diagramok is.

Átvett, fénymásolt ábrák, térképek estében csak jó minőségű másolatok és fényképek felelnek meg

Összegzés: Tartsuk mindig szem előtt a konkrét, számszerű formai követelményeket. Színesítsük ki különböző ábrákkal, táblázatokkal és egyéb finomságokkal a szakdolgozatot, viszont ne legyen túl sok, nehogy azt higgyék hogy csak sunyi oldalszám növelés megy a háttérben 😉