Kutatni mindennap szoktunk, a kulcsunkat, fülhallgatónkat, vagy a pénztárcánkat.
Egy szakdolgozatnál, vagy munkahelynél sincsen másképp.
Az előző cikkben bemutatott hipotézisnél megtanultuk, hogy adattal cáfolhatjuk, vagy erősíthetjük azt.
Az adatgyűjtés pontosan erre alkalmas.
De mégis, milyen kutatási módszerek vannak, és hogyan dolgozzuk fel ezeket az adatokat?
Biztos halottál már a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerről.
Ha nem, semmi baj, itt egy táblázat ami röviden összefoglalja.
| Összehasonlítás | Kvalitatív | Kvantitatív |
|---|---|---|
| Magyar megfelelője | Minőségre megy | Mennyiségre megy |
| Mekkora az adathalmaz? | Kisebb (pár, akik érintettek a témádban) | Nagyobb (több száz embert kérdezel meg) |
| Mikor használom? | Megakarod mélységében érteni, hogy mizu | Mintákat akarsz felfezedni, flexelni, hogy sok adatod van |
| Példa | Mélyinterjúztatás, megfigyelés | Adatgyűjtés netről, Kérdőívezés |
| Milyen kérdésekre kapsz válasz? | Részletekre | Mennyi? Hányan? Hány százalékban? |
| Előnyei | közelebbi viszony | gyors, nagy adat, mintázat felfedezése |
| Hátrányai | időigényes, kevesebb adat | rideg, szinte nulla kontakt, részletek elveszhetnek, nem reagálnak rá az emberek |
Ez egyértelműen Kvantitatív, nem keresel meg senkit sem személyesen, nem hallgatod meg az egyéb részleteket.
Az hogy megkérdezel pár emberkét, abból még nem tudsz igazán mintázatot felfedezni. Ezért is jó a nagy adat.
Gyorsan meg vagy vele, mintázatokat tudsz benne felfedezni, és költséghatékony, csomó adatot fogsz megszerezni, és "validálhatod" a hipotézisedet.
Na ez már inkább Kvalitatív, megkérdezed hogy, milyen volt a szolgáltatás, meséljen róla, belemész a mélyébe, szinte a lelkét piszkálod már és egyéb információkat kaphatsz meg a válaszából.
Pontosan erről szól a következő cikk, az Összehasonlítás.