Hogyan kell ütős összehasonlítást készíteni?
Ha megnézel bármilyen kutatási témát, sok esetben hasonlítgatnak.
Amikor bemész egy boltba, te is pontosan ezt teszed, a termékeket hasonlítgatod egymáshoz.
Ezért a pénzért hány gramm csokis kekszet kapok? Oh a másikban van Oreo-s darabka is, és ugyanannyiba kerül, akkor ezt veszem.
Sőt, szinte tuti, hogy életedben legalább egyszer összehasonlítottad az exed a jelenlegi pároddal (ha van, de most a szakdogára figyelj!).
Tudni akarod, hogy a döntésed, felhasználásod szerint melyik a jobb, erősebb, gyorsabb, hatékonyabb, finomabb stb.
Egy jó kutatás pontosan erről szól, valami újat, jobbat, hatékonyabbat, informatívat hoz létre. Innoválni.
Emlékszel, hogy a Kulcsszó - Kérdés - Válasz cikkben készítettünk pár kérdést?.
- Milyen esetleg negatív vagy pozitív hatásai lehetnek ennek a fejtartás típusnak?
- Miben különböznek a kezelési módszerek? Miért jobb az egyik a másiktól?
Ezek a kérdések pontosan az Összehasonlítás témakörét érintik.
Ha például van egy kérdőíved, amit egy kvantitatív kutatásból gyűjtöttél össze, mit is kezdj vele?
A jó kis diagramok
Az emberek szinte imádják az infodiagramokat.
Nézd meg a következő infodiagramot, szinte teli van információval:
Én bevallom őszintén ilyen formában még egyetemi szakdolgozatban nem láttam bemutatva, ott inkább a régimódi táblák, kördiagramok dominálnak.
Sőt ha egy cég prezentációját megnézed, ez a szokás szépen jön is át.
De ez a minta pontosan azért is jó, mert darabokat emelhetsz ki belőle, és utána annak a diagram tartalmát hosszasan ismertetheted:
- honnan jött ki,
- mi a mintázat,
- milyen adatból,
- kinek az adatából,
- mikori az adat, mához képest mennyit változott?
Táblázatok, oh igen
Egy jól megszerkesztett táblázat, összehasonlítással + részletes leírással akár 2-3 oldalt adhat pluszban. (a táblázatot néhány egyetem nem számolja, viszont az alatta lévő részletes leírást igen) 😉
Adok egy példát, de ne nevess ki (a kvantitatív, kvalitatív táblám is ilyesmi volt ha figyeltél 😉):
| Tulajdonságok | Csoki | Oreos csoki |
|---|---|---|
| Hány grammos? | 100 | 125 |
| Tartalmaz OREO darabot | Igen | Nem |
| Csokik darabjainak száma | 1 | 3 |
| Átmérő mérete | 25 | 30 |
| Ára | 100 Ft | 120 Ft |
Már ez is egy elért eredmény. Az általad összegyűjtött különböző információkat, összeveted egymással, abból következtetéseket vonsz le.
Ebből a következő mondatot generálhatod le: "A Csoki és az Oreos csoki adatgyűjtése során a következő összevető táblázatot hoztam létre. A táblázatban a következő tulajdonságokat szerepelnek: hány grammos, tartalmaz-e oreos darabot, csokik darabjainak száma, átmérő mérete, a csoki piaci ára. Az ár meghatározás során kiskereskedésben fellelhető árazási logikát vettem figyelembe. Az árakat a sarki kisbolt adatbázisából nyertem ki."
"Az adatokat megvizsgálva tisztán kivehető, hogy az Oreos csoki 25%-al több tartalommal rendelkezik. Ez köszönhető annak is, hogy tartalmaz OREO darabokat. Számtalan fogyasztó számára ez erős vásárlási előnyt eredményezhet. Továbbá több csoki darabot is tartalmaz, pontosan 3x annyit. Ennek köszönhetően, az átmérője is nagyobb, viszont a 20 Ft-os több ár nem tántorítja el a fogyasztókat attól, hogy megvegyék az Oreos csokit. Ennek bizonyításaképpen primer kutatást végeztem, megkérdeztem 1000 embert, hogy inkább OREO-s csokit vásárolná-e meg, vagy a sima csokisat. Az adatokból ... blablablabla"
A fenti szöveget megírtuk, szuper.
De ez biztos jó a szakdolgozatomba? Nézzük, meg a következő cikkben, milyen nyelvezetet kell használni a szakdolgozatban