Megvannak hipotéziseim, kérdéseim, hol tudnék keresni forrásokat?

Na ez az a rész amire az irodalomkutatás választ tud adni!

Az irodalomkutatás lényege, hogy a szakdolgozatodhoz tartozó információkat összegyűjtöd és ismerteted az olvasóval.

Olyan mintha egy bevezetőt írnál a nagy finálé előtt.

Az irodalomkutatás segít a kívülálló olvasónak, hogy megértse a különböző eszközöket, történelmi hátteret, technikák rejtelmeit, amik a szakdolgozatokban szerepelnek, felhasználódnak.

Mit rakhatsz az irodalomkutatásba?

Az irodalomkutatásba belerakhatod a történelmi háttereket, alapvető fogalmakat. Gondold át, hogy miket kell ismertetned ahhoz, hogy a szakdolgozatod kutatási részét akár egy teljesen kívülálló olvasó is megértse.

Természetesen nem kell mindent általános iskolás szinten elmesélni, mert akkor túl hosszú lenne az irodalomkutatásod (tudom, hogy csak a karakterszámra mész, lebuktál), így érdemes a lényegesebb pontokat ismertetni.

Egy példa az irodalomkutatásra

Tegyük fel, hogy a Marshall Kereslet-Kínálati modelljéről írsz szakdolgozatot. Ezt a modellt fogod felhasználni a dolgozatodban, hogy bizonyos kutatási eredményeidet ismertesd.

A következő kérdéseket tedd fel és máris megvan az irodalomkutatásod alapja:

• Mi az a Marshall Kereslet-Kínálat?
• Miért hozta létre Marshall ezt a modellt?
• Mire való ez a modell?
• Milyen más modellek léteznek amivel helyettesíthető ez a modell?
• Miben jobb, rosszabb az egyik modell a másiktól? (Itt össze lehet őket hasonlítani)
• Mi előzte meg ennek a modellnek a létrehozása?
• Miért használom ezt a modellt a dolgozatomban?

A lényeg az, hogy lépésről-lépésre átgondolod, hogy miért létezik az a dolog amiről beszélni szeretnél, milyen előzményei voltak, miért hasznos, hogyan kötődik az én munkámhoz stb.

Hol találok forrást az irodalomkutatáshoz?

Google, Wikipédia. Mondanád elsőre igaz? Azért ennél jóval több lehetőségünk van.

Vegyük sorjába az opciókat:

Könyvtárak:

• Több publikus vagy kevésbé publikus adatbázishoz férsz hozzá
• Online könyvtárak: művek digitális formában pl.: Magyar Elektronikus Könyvtár

A könyvtárak használata igazán előnyös, akár virtuális módon történik, akár nem, hiszen általuk a szakterületek eddig felgyűlt tudásanyaga könnyen elérhetővé válik számodra a kutatás során.

Folyóiratok és a szakmai kiadványok:

• könnyen elérhető
• folyamatosan frissülő
• naprakész, valid kutatások

Fontos, hogy a dolgozatod írásakor a folyóiratokban talált cikkeket is forrásként kell kezelned, ehhez pedig természetesen a cikkek pontos bibliográfiai adatainak feltüntetése is szükséges.

Online kutatás:

A korábban említett hazai és nemzetközi digitális folyóiratok, könyvtárak szintén megtalálhatóak

Azonban van egy másik nagyon jó oldal is sci-hub ami több millió kutatási anyaghoz enged hozzáférést.

Nem csak a Google létezik, ott a Duckduckgo-is. Néha jobb találatot ad mint a google.

Ha "szakdolgozatszerűbb" változatokat keresel, akkor viszont a jól megszokott Google Scholar remek első lépés lehet.

A bibliográfiák jelentősége

Két alapvető típusa létezik:

• A bibliográfiai könyvek: könyvészeti jegyzékként az egy-egy szakterületi témán belül megjelent tudományos munkákat összesítik.
• Korábban megjelent publikációk és szakdolgozatok végén található hivatkozásjegyzékek áttekintése (ezek általában sokkal jobban kötődnek egy konkrét témához)

Média jellegű: filmek, interjúk

Igen, ez már a kevésbé ismert módszerek közé tartozik, ámde tudományos értékük egyáltalán nem elhanyagolható.

• dokumentumfilmek és interjúk
• általuk például olyan konferenciák és események is elérhetővé válnak, amelyeken a szakmabeliek többsége nem tud személyesen részt venni.

Először persze próbáld meg az anyanyelveden felfedezni milyen irodalmi művek, források, cikkek, videók vannak a témáddal kapcsolatban és utána térj rá a nemzetközi forrásokra (angol, német vagy akár francia forrásokra).

Ha angol szöveget akarnál átfogalmazni, akkor csak dobd be az angol szöveget és Pontbot átfogalmazza neked.

A sima átfordítással vigyázz, mert a modern plágium ellenőrzők észre tudják venni. Pontbot annyi csavart tesz bele, hogy úgy módosít, hogy az angol verziója is más legyen, visszafordításnál. Ha többet akarsz tudni erről, olvasd el a Hogyan kerüljük el a plágiumot cikkünket is. Röviden, tömören: Mindig jelöld meg a forrásodat.

Megnézheted, hogy esetleg írtak-e mások szakdolgozatot a témáddal kapcsolatosan. Ez nem azt jelenti, hogy szóról szóra átvesszük a másik munkájának felépítését, tartalmát. Ezzel csak saját magadat szívatod meg, nem fogod tudni miről is szól a szakdolgozatod és ezáltal erősen plagizálni fogsz.

Inkább olvasd át és emeld ki a kulcsszavakat amik a témádhoz kapcsolódnak. (Ha nagyon szorít az idő, Pontbot-nak van kulcsszó kiemelő funkciója is.)

Ha már megvannak a kulcsszavaid, akkor használhatod például Pontbot-ot, hogy abból összefüggő mondatokat generálhass. 🤷

Találtam egy jó forrást mit kezdjek vele?

Először is, mindig megjelölöd a forrásodat. Ezzel azt is sugallod, hogy a témát alaposan körbejártad, változatos forrásokat használtál.

Csinálhatod azt, hogy szóról szóra átmásolod azt a szöveg részt ami érdekel (rizikós - azért van az az átfogalmazás amit nem vesznek észre 🤭), vagy megvizsgálod a mondatot és a lényeget kiszeded belőle.

Próbáljuk most meg a mesterséges intelligencia különböző fogalmaiból egy új mondatot alkotni:

A Wikipédia szerint "Mesterséges intelligenciának egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük."

A Google’s Avinash Kaushik szerint "A mesterséges intelligencia egy intelligens gép."

McKinsey’s szerint "A mesterséges intelligencia a gépek képessége az emberhez hasonló intelligencia megléte, kifejlesztése."

Itt csak három különböző fogalmazást emeltünk ki, de már mindegyikből kinyerhetőek azok a kulcsszavak, amiből egy új mondatot tudunk alkotni.

SŐT! A fenti 3 forrást új mondatként is használhatod. pl.: A téma megfelelő megértése érdekében, valamint az irodalomkutatás rész támogatása céljából az irodalmi fogalmak teljeskörű megértése érdekében különböző, a szakmában jártas szakemberek irodalmi megfogalmazásának összevetése során a következő konzekvenciát vonhatjuk le: blablabla

A fenti gondolatok kigyűjtött kulcsszavai a következőek lehetnek:

• mesterséges intelligencia,
• gép,
• ember jellegű tudat,
• intelligencia, kifejlesztése, felhasználása.

Ebből Pontbottal a következő mondatot hozhatjuk létre: "A mesterséges intelligencia olyan számítógépes programok létrehozásának tanulmányozása, amelyek képesek olyan kérdésekre válaszolni és olyan feladatokat elvégezni, amelyekhez általában emberi intelligencia szükséges."

Láthatod, hogy Pontbot automatikusan szinonímákat keres (gép - számítógépes program, felhasználás - feladat elvégzés) és megpróbálja megfogalmazni a mondatot.

Itt tovább mehetnénk, hogy pontosan milyen feladatokról van szó (például ha a szakdolgozatom pont egy AI felhasználást akar bemutatni, akkor kitérhetek rá), azokat milyen csoportokba lehetnek foglalni stb.

Ha így állsz hozzá a szakdolgozatodhoz, és próbálod betartani a Kulcsszó - Kérdés - Válasz lépéseket, szinte biztos, hogy gördülékenyebben fog menni a munka.

Egy-két hasznos tipp!

Valószínűleg felmerült a fejedben, hogy az irodalomkutatás során talált szövegeket átfogalmazod és berakod a szakdolgozatodba. Ilyenkor minden esetben jelöld meg az eredeti forrást, így elkerülheted a plágiumot.

Átírhatod magadtól, vagy használhatod a Pontbot szoftverét.